Panaszfal

2010-04-02 18:40

Ha van nevető sarok, miért ne lehetne panaszfal is? Ahol lehet mérsékelten panaszkodni, és nem dohogni, mert annak külön lakása van ajtó nélkül. Civilke


Szerző Üzenet
Civilke 2011-02-09 00:55   
  Néhány szó a dohányzásról!

Korai gyermekkoromtól - egy újságpapírba csomagolt, száraz gesztenyefa leveléből készült és elszítt cigarettának köszönhetően- soha nem dohányoztam, és nehezen bírom a cigarettafüstöt is, bár néhány tíz évig passzív dohányos voltam, mert a főnököm 30-40 cigit szívott műszakonként. Tüdejét valószínűleg olyan vastag nikotinpáncél boríthatta, hogy háborúban a puskagolyó lepattant volna róla. Tüdőrák vitte el, 2 évvel a nyugdíjazása után. Épen ezért mindig értetlenül álltam azon eset előtt, amikor a reggeli friss levegő mély beszívása helyett, elrontva azt rágyujt valaki egy staubra. Igy teljes egyetértésemmel találkozott az a határozat, hogy a megállókban tilos a dohányzás.
Egy dolog miatt még is hiányozni fog. A dohányosok fölszállás előtt egy hanyag mozdulattal lábuk elé dobták a félig elszívott cigaretta csikkjét. Szívesen megkérdeztem volna tőlük: Mint otthon? -de nem szerettem az utcai veszekedést ismeretlen emberek közt, ezért a téma ejtve volt. Amikor azonban sokan vártak az amúgy is tömött buszra, vagy villamosra, fontos volt, hogy a megálló jármű ajtaja előtt álljak. Ehhez csak azt kellett megnézni, hol találhatók az eldobott cigaretták alkotta sziget, és oda kellett tájolódni. Sokéves tapasztalatból tudom, 1m -es pontossággal sikerült is ez az embernek. Most a rendelkezés mellékhatásaként elvesztem a tájélkozottsági pontjaimat. Egye fene! Legföljebb ezentúl mindig a járdaszigetre fölfestett babakocsi lesz a támpont.

Civilke 2010-04-08 15:47   
  Tisztelt Jász úr!

Köszönöm gondjaink megértését és higgye el, hogy mi is megértést
tanúsítottunk, amikor a kb. 2800 Ft óránkénti költséggel járó
munkánk térítési díját emelni kényszerültünk. Azt is tudjuk, hogy nem
ez a jó megoldás, hiszen valóban a szociálisan rászorulók terheit
növeltük. A jó megoldás az lenne, ha sikerülne végre az OEP
támogatását megszerezni és államilag finanszírozni e nagyon fontos
tevékenységeket. Erre pályázatot nyújtottunk be és még nem mondtunk le
arról, hogy mindezt sikerül elérni. Az is gondot jelent, hogy ez az
ellátást, amelynek leginkább lakósság közelinek kellene lennie,
Budapesten egy helyen tesszük, rákényszerítve beteg embereket a városi
közlekedés nehézségeire. Nagyon jó lenne ezt a gondot megoldani,
ehhez szükségünk lenne a kerületi betegklubok segítségére, hogy végre
értsék meg a helyi ellátó szervezetek, hogy ezt a szolgáltatást a
betegek közelében kell megszervezni.

Addig a támogatások - mind az állami, mind a magánszemélyek, cégek
nagylelkű adományainak - drasztikus csökkenése miatt a Pető Intézet nem
tud más eszközhöz folyamodni, mint, hogy szolgáltatásainak az árát
kénytelen megemelni.
Megértem, hogy az új térítési díj bármilyen alacsony is,mégis drága
Önnek, de ha nem fordulunk ilyen radikális eszközökhöz, akkor
hamarosan az Intézet léte kerül veszélybe.

Kérem megértését,

Krokovay András
gazdasági igazgató

--------------------------------------------------------------------------
Civilke 2010-04-02 18:42   
  Nyilvános levél Krokovay András Úrhoz, a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének gazdasági igazgatójához!

Alulírott, mint 2002 óta nyilvántartott hivatásos parkinzonista, mély fájdalommal értesültem arról, hogy a 100%-an megemelt térítési díj miatt a továbbiakban nem lesz lehetőségem a parkinsonos csoportos foglalkozások látogatására.
Mintegy másfél éves tagságom alatt, örvendetes módon nem kellett gyógyszert cserélnem, és állapot-romlásom minimálissá vált. Ebben nagy szerepe volt, hogy részt vehettem a foglalkozásokon hetente egyszer, ahol jó kis egymást segítő csapattal dolgozhattam. Külön ki szeretném emelni a konduktori munka lelkiismeretességét, az abszolút segíteni akarását és nem utolsó sorban elhivatottságát.
Az emelés nagysága egy dolgozó szemében nevetséges is lehet, aki 200 000Ft körül keres. De a 6400 Ft/hó, egy régi nyugdíjasnak (71 éves vagyok) egy heti ellátására is alig elég.
Tudom, hogy az alapítványi támogatás csökkenése, a súlyos országos gazdasági helyzet, nehéz feladat elé állítja az Intézetet, és ez az emelés, nem a nyereség szerzésre, hanem a fönntartásra kell. Ezért levelem az általános figyelem felkeltést kívánja szolgálni, a parkinsonos betegek hátrányos helyzetére, akik most –mint én- kikerülhetnek egy fontos egészség-megőrző folyamatból.
Tisztelettel: Civilke
andy.jazz@chello.hu
2010-04-02