Peredi Ágnes, 2009-03-02 21:31

Kávézgatunk? Kávézgassunk!

Van, aki naponta egy kávét iszik, van, aki azzal kezdi a reggelt, üres gyomorra, vannak, akik napi hatig meg sem állnak, miközben az egészséges életre szoktatott népek már legfeljebb csak laza, híg kávét isznak - igaz, nagy bögrében. De egészséges vagy sem a kávézás?

Ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk a napi koffein bevitelt, fontos, tisztában lenni a leggyakrabban fogyasztott koffeinforrások élénkítőanyag-tartalmával. Egy csészényi (2 dl) hosszú kávéban átlag 90-180 mg koffein van. Egy adag (0,5 dl) presszó kávéban 100 mg, egy csésze fekete teában 20-90 mg, egy csésze oolong teában 10-45 mg, egy csésze zöld teában 5-30 mg, egy pohár (2 dl) kólában 20-30 mg, egy szelet (kb. 45 g) tejcsokiban 10-30 mg koffein van, egy pohár (kb.2,5 dl) guaranát tartalmazó energiaital koffeintartalma pedig 28-87 mg közötti tartományban mozog - derül ki a dietetikusok szakmai elemzése alapján.

A mérsékelt koffeinfogyasztásnak naponta 3 csésze kávé felel meg. De a koffeintartalom sokszor csak becsült érték, hiszen az függ a főzet alapanyagául szolgáló növény fajtájától, az elkészítés során alkalmazott behatásoktól (a pörköléstől, fermentálástól, elkészítési módtól, főzési időtől), a növényi rész és a víz arányától, azaz a kávé töménységtől.

A 150 mg/l-nél több koffeint tartalmazó italokon - az Európai Unió 2002/67/E Irányelvével összhangban - a koffein jelenlétét fel kell tüntetni.

Éberség - fájdalomcsillapítás - hatásmechanizmus

A koffein élénkítő hatását jól ismerjük. Segít a kávé szereplésnél, vizsgánál, éjszakai munkánál vagy vezetésnél. Megfázáskor, fejfájásnál a koffeint tartalmazó gyógyszerek segíthetnek.

A fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testben egy fáradtságjelző anyag, az úgynevezett adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit (receptorait), így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami egyben magyarázza a koffein fejfájáscsillapító hatását, széleskörű gyógyszeripari felhasználását is.

Mindemellett a koffein - a kortizol- és adrenalin-felszabadulás serkentésén keresztül - enyhe vérnyomás-emelkedést és gyorsuló szívverést okoz, ellazítja a hörgőket, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét és fokozza a vízhajtó hatást.

Kutatási eredmények

Érdekesek azok a vizsgálati eredmények, amelyek - az eddigi nézetekkel ellentétben - arra utalnak, hogy a szokásos mennyiségű koffeinfogyasztásnak nincs vérnyomásemelő hatása. A fiatalabbaknál viszont, és azok esetében, akik rendszeresen nem fogyasztanak koffeint, az egyszeri koffeinfogyasztást követően gyakran megemelkedik a vérnyomás. Mindezek alapján továbbra is csak a mérsékelt koffeinfogyasztás javasolható, különösen azok számára, akik magas vérnyomásban szenvednek. A szívkoszorúér-betegség rizikója és a mérsékelt, hosszú távú kávéfogyasztás között jelenleg nincs bizonyított kapcsolat. Egy 2006-ban publikált, 14-20 éven át tartó, és 120 000 amerikaira kiterjedő vizsgálat során még a nagyobb mennyiségben (naponta 6 vagy több csésze) koffeintartalmú italokat fogyasztók körében sem találtak összefüggést a koronária-betegség és a koffeinbevitel között.

Ez idáig nincs alátámasztva az a feltevés sem, hogy az aritmia, a szív ritmuszavara és a nem extrém koffeinfogyasztás között bármilyen összefüggés állna fenn.

Kutatások igazolták, hogy a koffein nem jelent rizikót a csontritkulásra (oszteoporózisra) nézve, kiváltképp azoknál a nőknél nem, akinek a kalcium bevitele megfelelő volt.

A rákos megbetegedések kialakulása és a koffeinfogyasztás összefüggéseinek témájában végzett széleskörű vizsgálatok bizonyítékai arra engednek következtetni, hogy a koffeinbevitel nem jelent rizikót a különböző rákos megbetegedések megjelenése szempontjából. Mindezt a Rákkutatási Világalap is megerősítette. Néhány tanulmány arra utal, hogy a kávéfogyasztásnak elképzelhető, hogy éppen védő hatása van egyes rákfajták (pl. májrákok) kifejlődésénél. Állatkísérletekben a pörkölt kávéban lévő klorogénsav, illetve kávésav, valamint ferulasav rákellenes hatást mutatott.

Bár a folyamat pontos háttere egyelőre még nem ismeretes, de egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak többek között a 2. típusú cukorbetegségre, a Parkinson-kórra, és a májcirrózisra is védőhatása lehet. Mindez azonban valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotórészekhez köthető. Erre abból következtetnek, hogy a pozitív hatás a koffeines és koffeinmentes kávét fogyasztók körében egyaránt megfigyelhető volt.

Még bizonyításra vár ugyan, de a legújabb kutatások szerint elképzelhető, hogy a kávéban található antioxidáns tulajdonságú flavonoidok mellett a koffeinnek is szerepe lehet az időskorral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a kognitív funkciók (gondolkodási képesség) fenntartásában, és a szellemi frissesség megőrzésében.