2009-03-03 21:03

Veszélyesebb a klímaváltozás, mint azt gondoltuk

Kihalóban lévő fajok, a grönlandi jégtakaró olvadása és a korallzátonyok pusztulása - az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) többek között e veszélyekre hívja fel a figyelmet legutóbb kiadott jelentésében.

A vártnál is extrémebb és kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények jellemezhetik a Földet a jövőben, s az átlaghőmérséklet a korábbinál hitt kisebb változása is nagyobb kockázatot jelent az emberiségre - állítja az IPCC 2001-ben készült tanulmányát felülvizsgáló összegzés, mely az amerikai tudományos akadémia (PNAS) hivatalos lapjában került nyilvánosságra. A nyolc évvel ezelőtt publikált eredményeket ismét górcső alá vevő tanulmány szerint az egykori „okot adhat az aggodalomra" megfogalmazás helyett jóval reálisabb, ha a mostani becslésekre alapozva szembenézünk a ténnyel, miszerint a globális középhőmérséklet kisebb emelkedése is jelentős vagy alapvető következményekhez vezet. A tanulmány egyik szerzője, a potsdami klímakutató intézet munkatársa, Hans-Martin Füssel szerint itt az ideje elfogadni, hogy manapság sokkal nagyobb a klímaváltozás emberre és környezetre gyakorolt kockázata, mint akár csak néhány évvel ezelőtt. Ha komolyabb a veszély, nagyobb szükség van rá, hogy érdemben csökkentsük az üvegház-hatású gázok kibocsátását, és több támogatást nyújtsunk az érintett területeknek - nyilatkozta Füssel, utalva a klímaváltozás hatásainak megoszlására. Az arktikus éghajlatú Grönland jégtakarójának felgyorsult olvadása, a korallzátonyok pusztulása és a kihalásra ítélt fajok a tudósok szerint felboríthatják az ökológia egyensúlyt, és az extrém időjárási körülmények által gyakoribbá váló ciklonok, hőhullámok és a nagyfokú szárazság a bolygónk jelenleg ismert képét is „átrajzolhatják".

Elsavasodhatnak a tengereink

A légköri szén-dioxid megemelkedett szintje miatt a tengeri ökoszisztéma is veszélybe került, állítják amerikai kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent tanulmányban. Mivel az óceánok savasodása is a korábban feltételezettnél nagyobb mértékű, a tengeri életközösségeket - főleg a mészképző élőlényeket, a kagylókat és a rákokat is veszélybe sodorja a folyamat, ami az erdőirtás és a fosszilis tüzelőanyagok használata miatt gyorsult fel nagy mértékben. A chicagói egyetem professzora, Timothy Wootton és csapata a Washington államhoz közeli Tatoosh szigete mellett követték nyomon a tenger pH-értékét és annak változását mintegy nyolc éven át, valamint a hőmérsékletet, a sótartalmat és a növény- és állatpopulációk változását. Végül arra jutottak, hogy a savasodás igen felgyorsult az utóbbi években. A jelenség annak tulajdonítható, hogy a felszabadult szén-dioxid közel egyharmadát az óceánok fogadják be, és a gáz oldódásával szénsav keletkezik, ami rossz irányba befolyásolja a tengervíz pH-szintjét. A szimulációs modellek korábbi jóslatához képest úgy becsülik, hogy a folyamat tízszer gyorsabb ütemű, ami a tengeri életközösségek összetételét tekintve komoly problémát okozhat, mivel erősen savas közegben a meszes vázú élőlények kipusztulhatnak. A kutatók szerint az ökoszisztémát érő hatások persze ennél összetettebbek, például a mészalgák számára úgy tűnik, nemigen jelent problémát, a Balanus glandula nevű tengeri makknak pedig kifejezetten ideális az alacsony pH-s közeg.

Az Antarktiszi jégtakaró is fokozott mértékben olvad

66 nemzet ötvenezer tudósát vonták be abba a 2007-2008-as Nemzetközi Sarki Év keretében végzett komplex kutatásba, amelyet a Meteorológiai Világszervezet, a genfi székhelyű WMO, valamint a Nemzetközi Tudományos Tanács, az ICSU szervezett azért, hogy tengeralattjárók, műholdak, automatikus mérőállomások és helyszíni mintavételek segítségével megmérjék az olvadás mértékét az Antarktiszon. A vártnál gyorsabban olvadó jégtakaró a világóceán soha nem látott mértékű vízszintemelkedéséhez vezethet - jelentették be az eredményt nemrég a kutatók. Az utóbbi harminc évben a Föld többi részén tapasztalható felmelegedéshez képest a duplájával emelkedett az Antarktisz környékén az óceán hőmérséklete, ami egy évtized alatt 0,2 Celsius fokot jelent, összehasonlítva azzal, hogy 1957 óta az átlaghőmérséklet mindössze 0,56 fokkal nőtt. A jelenleg mínusz 45,6 Celsius fokos átlaghőmérséklettel kapcsolatban a tudósok kijelentették, hogy a hatodik kontinens nyugati részén is emelkedik a hőmérséklet, és a gyorsulást a korábban 200-300 méter széles jégtáblák olvadása okozza, melyek korábban fékezték a gleccserek mozgását. A felgyorsult mozgás miatt növekszik a gleccserek általi víz- és jégkibocsátás: az összes gleccser évente 103 milliárd tonna jeget veszít, mivel a kibocsátás meghaladja a lehulló hó mennyiségét, ami a szakemberek szerint hosszú távon nem kecsegtet jó kilátásokkal.