2009-04-28 11:48

Barna zsírszövettel az elhízás és a diabétesz ellen

Némi képzavarral élve fából vaskarikának tűnhet, ám ha az untig emlegetett jó és rossz koleszterinre gondolunk, nem is olyan elképzelhetetlen, hogy a zsírszövetek között is van némi „dialektika".

A kórosan elhízott fogyasztói társadalom persze attól még nem dőlhet hátra, hogy a legújabb kutatások szerint a szervezetünkben ott vannak az anyagcserét szabályozó úgynevezett barna zsírcseppek is, amelyek meglepő módon éppen a testsúlycsökkenéshez járulhatnak hozzá. Nemrég jelent meg egy amerikai tanulmány, amely szerint az elhízás mellett a 2-es típusú diabéteszeseknek is új terápiás lehetőségeket nyújthat egy esetleges, a glükóz lebontását gyorsító eljárás, amely a testsúlycsökkenést is segítheti. A kutatásvezető C. Ronald Kahn, a bostoni Joslin Diabétesz Központ munkatársa szerint a fehér zsírhoz képest a barna zsír mennyiségének növelésével a szakemberek egy új lehetőséget kaphatnak a kezükbe, amely eddig nem alkalmazott terápiás módszerhez vezethet. Az amerikai New England Journal of Medicine című szakfolyóiratban közölt kutatásban 1972 páciens vett részt mintegy három éven keresztül, akik PET (pozitron emissziós tomográfia) vagy CT (computer tomográfia) vizsgálatokon estek át. A kutatók úgy találták, hogy a normál vércukorértékkel rendelkező fiatalabb és vékonyabb páciensek testében több a barna zsír, mint az idősebb, testesebbek esetében, és hogy a nők 7,5 míg a férfiak több mint 3 százalékánál jelentősebb mértékben több a barna zsírsejt. A „jó" zsír a fehér zsírral szemben ellentétesen viselkedik, vagyis az anyagcserében aktív szerepet játszva kalóriát éget. Hogy a hőmérsékletét tartsa, télen, amikor jóval több energiára van szüksége a szervezetnek, szintén aktívabb a barna zsír.

A jó és a rossz koleszterin párharca

A koleszterinről sokaknak csupán jut eszébe, hogy ne együnk sok zsírt (a „tojás-téma" favorit volt éveken keresztül) miközben (mint oly sok dologról), a mumusnak vélt koleszterinről is az derült ki, hogy létezik belőle jó és rossz változat, amelyek egységbe rendeződve dolgoznak az szervezetünkben. Ott van mindjárt az LDL, amely a májból szállítja a koleszterint a sejteknek, és túltermelődése setén az érfalakon lerakódva komoly problémákat okozhat, de vele együtt a HDL is közreműködik az egyensúly fenntartásában: a „jó" koleszterinnek nevezett vegyület a védő faktor, amely az érfalakra lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, amely lebontja azt. A HDL normál esetben a szervezetünkben található koleszterin 20-30 százalékát teszi ki. Ha alacsony a szintje, megnövekszik a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés és az agyvérzés kockázata. Amit még érdemes tudnunk róla: a nemek párharcában ismét csak a nők vezetnek, ugyanis míg a férfiak mintegy harmadánál, a nők csupán egyötödénél jellemző az alacsony HDL-szint.

Mit (t)együnk az egészséges koleszterinszintért?

Először is rendszeresen érdemes ellenőriztetni a cukorszintet, és legfőképpen fogjuk vissza az egészségtelen, vagyis a telített zsírok fogyasztását. Tudvalevő, hogy növelik a vércukorszintet a cukrok és a finomított gabonából, vagyis a fehérlisztből készült termékek. A teljes kiőrlésűt válasszuk, ha lehet, valamint sok rostban gazdag zöldségfélét és gyümölcsöt fogyasszunk, és a zsírmentes vagy alacsony zsírtartalmú termékeket részesítsük előnyben. Az egyszeresen vagy többszörösen telített zsírsavak (az olívaolaj például „csodákra" képes) a jó koleszterinszintet a legnagyobb mértékben növelik, egyes kutatások szerint a szója is kedvező hatással bír a HDL-szintre, akárcsak a B3-vitamin (más néven niacin), vagy a mogyoró mellett olyan halfélék, mint a makréla, a pisztráng és a lazac. Ha húst fogyasztunk, a legjobb választás a csirke vagy a borjú. Mindamellett érdemes rendszeres mozgással is rásegítenünk a HDL-szintünkre, és az étkezéseink alkalmával elfogyasztanunk 1-2 dl száraz vörösbort, ami szintén segíti az artériák faláról eltüntetni a kártékony lerakódásokat.