Peredi Ágnes, 2009-05-25 21:58

Ne üsse meg a guta!

Nemrég a Magyar Stroke Társaság a Városligetben ingyenes szűrővizsgálattal és a tanácsadással egybekötött programon hívta fel a figyelmet arra, hogy évente 1, 4 millió ember veszíti életét agyiér-katasztrófa következtében, a rokkantságok legnagyobb részét is a a stroke okozza. Ez is olyan betegség, amelyet meg lehetne előzni.

Magyarországon évente 18 ezren halnak meg szélütésben, agyvérzésben, a betegek negyede 60 évesnél fiatalabb. A férfiak átlagosan öt évvel korábban szenvednek stroke-ot, mint a nők. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer agyi-infarktust elszenvedett beteg él közöttünk. Az agyvérzésnek fő oka a magas vérnyomás betegség.

Az agyinfarktusnak két közvetlen oka van. Az egyik, ha az agyi ér elmeszesedése miatt vérrög alakul ki. A másik ok a meglévő szívbetegség (szívritmus-zavar, billentyű-meszesedés, korábbi szívinfarktus) vagy a főverőér kezdeti szakaszának meszesedése miatt vérrög kerül a véráramba, ami az agyi érbe jutva okoz elzáródást.

Az érelmeszesedés a verőerek falának évek alatt kialakuló betegsége, ami végül érszűkülethez, elzáródáshoz vezethet. Ez az egész érrendszert károsítja. Ha elsősorban az agyi ereket érinti az érelmeszesedés, akkor agyinfarktust, ha a szív ereit, szívinfarktust, haaz alsó végtag ereit érinti lábszár-fájdalmat, lábelhalást okozhat.

Az agy erének elzáródását követően az érintett területen olyan visszafordíthatatlan elváltozások sora indul el, amelyek a következménye az agy elhalása, maradandó károsodása.

Az érelmeszesedés kockázati tényezői:
- a magas vérnyomás (hypertonia)
- a magas vérzsírszint (hyerlipidaemia)
- a cukorbetegség (diabetes mellitus)
- a dohányzás
- az elhízás

Az agyi érkatasztrófa

Míg a szívinfarktus igen erős fájdalommal jár, az agyi érkatasztrófa általában nem jár fájdalommal. Így a betegek nem veszik komolyan, halogatják, hogy orvos segítségét kérjék, így gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba. Pedig az agyi érkatasztrófában szenvedő beteg is azonnali, sürgős kórházi kezelésre szorul.

A leggyakoribb tünetek:
- féloldali végtaggyengeség, -bénulás, de lehet csupán ügyetlenség is
- látászavar, látótér-zavar, féloldali vakság
- a beszéd kimondás vagy megértés zavara
- a száj „félrehúzódása"
- kettős látás
- a beszéd galuskás, mintha a beteg részeg lenne
- nyelészavar - egyensúlyzavar, járásbizonytalanság
- féloldali végtagzsibbadás

A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik a fent felsorolt, de csak átmenetileg fennálló tünetek, amik percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar, amely súlyos betegséget jelent. Ha ilyenkor nem kerül kórházba azonnal a beteg, gyakran a következő hasonló tünet már maradandó, végleges károsodást jelez.

Mit tegyünk agyi érkatasztrófa esetén?

A beteg túlélési, valamint a mihamarabbi és legkevesebb visszamaradó tünettel gyógyulásiesélyeit az befolyásolja, hogy milyen hamar kerül kórházba, ideggyógyászati vagystroke osztályra. Ha a fenti tüneteket tapasztalja a beteg vagy környezete, azonnal
értesíteni kell az Országos Mentőszolgálatot a 104-es telefonszámon, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni.

Mi történik a kórházban?

Az ideggyógyászati vizsgálat mellett EKG és vérvizsgálatokat végeznek azonnal a beérkezés után. Sürgősséggel koponya CT vizsgálat (az agy ábrázolására szolgáló réteg-röntgenfelvétel) készül, aminek a segítségével el lehet különíteni az agyinfarktust az agyvérzéstől.
A kórházi kezelés során a betegek laboratóriumi értékeit, vérnyomását, testhőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni, korrigálni kell. Ha a tüneteket agyi infarktus okozza, a beteg a vérlemezkék összetapadását gátló gyógyszert is kap. Ez már a másodlagos megelőzés, az újabb agyi érkatasztrófa kivédését szolgáló kezelés része. E mellett a nyaki erek ultrahangos vizsgálata (carotis doppler) elengedhetetlen az agyi érkatasztrófában szenvedő betegnél. Amennyiben az agyat ellátó verőér súlyos szűkülete derül ki, és a beteg állapota lehetővé teszi, az ér műtéti úton „tisztítható" meg, ami ugyancsak a másodlagos megelőzés része.

Felépülés az agyi érkatasztrófa után

A betegek felépülésében a már az első napokban elkezdett gyógytorna, rehabilitáció tölti be legfontosabb szerepet. Bár az agyi érkatasztrófa tünetei percek alatt alakulnak ki, ajavulás fokozatos, gyakran hetekbe, hónapokba telik. Első fázisa már a kórházbanelkezdődik. Kezdetben passzív, majd aktív torna az ágyban, ülés, állás és végül járásgyakorlatokat jelent.Ha az izomerő megfelelő mértékű, a mindennapi élethez szükséges funkciók, például az evőeszköz-használat fejlesztése a következő lépés.

A rehabilitáció speciális területe a beszédzavar (aphasia, dysarthria) kezelése logopédus segítségével. A rehabilitációt, mivel a javulás elhúzódó, a kórházi kezelés után is folytatnikell. Erre a speciális rehabilitációs osztályokat, és a beteg otthonába kijáró gyógytornászok, ogopédusok segítségét lehet igénybe venni. Ez a komplex rehabilitációs program segítheti áta beteget és családját azon a testi és lelki megterhelésen melyet az agyi érkatasztrófa okoz.

Az újabb agyi érkatasztrófa megelőzése

Bár a vizsgáló módszerek és a kezelés is sokat fejlődött az elmúlt évek során, mégis azoknál, kik agyi érkatasztrófán estek át, jóval nagyobb valószínűséggel alakul ki újra a betegség, mint az átlag népességben. Ez különösen érvényes azokra a betegekre, akiknél továbbra isfennállnak az agyi érkatasztrófát kiváltó kockázati tényezők. Ezért különös jelentőségű a
másodlagos megelőzés.

A befolyásolandó kockázati tényezők:

- a magas vérnyomás kezelése- a cukorbetegség beállítása
- a vérzsírszint csökkentése
- a dohányzás elhagyása
- az ideális testsúly elérése
- a súlyos nyaki érszűkület műtéti megoldása
- a vérlemezke-összetapadást gátló gyógyszerek használata
- a szívbetegségek, szívritmus-zavar kezelése
Mivel a kockázati tényezők olyan betegségek, amelyek az idő múlásával nem gyógyulnak meg, ezeknek a kezelése hosszú távon is szükséges.

Gondozás, ellenőrzés

Az agyi érkatasztrófán átesett betegnek rendszeresen, negyed- vagy félévente ellenőrzésre ell járnia. A magasvérnyomás-betegségben szenvedő napi rendszerességgel maga is mérjevérnyomását, akinek cukorbetegsége van, naponta ellenőrizze a vércukorszintjét. Fontos, hogy a beteg kövesse orvosa tanácsait, rendszeresen szedje a gyógyszereit, és az orvos megkérdezése nélkül ne változtassa az adagolásukat.