2009-05-30 22:14

Szabó Magdát népszerűsíti Sophie Marceau

A 90 éves korában, 2007 novemberében elhunyt írónő nem csak hazánkban népszerű, az Abigél szerzője egyre több olvasót vonz, többek közt Franciaországban. Szabó István Az ajtó című regénye alapján készül filmet forgatni.

A L'Express című francia hetilapban a héten megjelent egy interjú a franciák legkedveltebb, a nemzetközi „porondon" is elismert színésznőjével, akit a Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott új filmje, a Ne te retourne pas kapcsán kérdezett a magazin irodalmi kedvenceiről. „Két évvel ezelőtt fedeztem fel Szabó Magdát, és azóta minden könyvét elolvasom" - nyilatkozta a sztár, aki épp a harminchatodik filmjét fejezte be nemrég, s a Házibulival lopta be magát a közönség szívébe. Francia fordításban már korábban megjelent néhány Szabó Magda-regény, Az ajtóért 2003-ban meg is kapta a kizárólag női zsűritagok által évről-évre odaítélt Femina-díjat a legjobb idegen nyelvű regényként. Az eredetileg 1987-ben megjelent, 36 nyelvre lefordított művet Oscar-díjas rendezőnk, Szabó István tervezi vászonra vinni. Szabó Magda regényeit először a hetvenes években adták ki Frankhonban, most azonban ismét elővette a párizsi Viviane Hamy nevű kiadó, ahol sorra fognak megjelenni, ráadásul új fordításban. A Pilátus, a Katalin utca és Az őz után A pillanat és az Ókút című regényeit is publikálják, utóbbi kettőt Chantal Philippe fordításában.

Szabó Magdáról dióhéjban

A Debrecenben született író, költő és műfordító, akit Magyarországon legtöbben az Abigél, és főként annak teleregény változata alapján ismernek, a Dóczy Leánynevelő Intézetben tanult és érettségizett latin-magyar szakos bölcsészként. Bár költőként indult, a regény felé vitte útja, s hamar az egyik legolvasottabb magyar szerzővé vált. Tanított egy ideig Hódmezővásárhelyen és a szülővárosában, majd „teljes munkaidős" íróvá vált. Regényeket és drámákat írt, a Freskó és Az őz című regényei által ismerte meg ország-világ. Nem csak az Abigél, sok más regénye is önéletrajzi fogantatású, úgymint az Régimódi történet, az Ókút vagy a Für Elise. A női sors az egyik legközpontibb témája a legtöbb művének. Kilenc évtizedet élt meg, és ez idő alatt az irodalmi munkásságán túl számos szerepet vállalt, többek közt 1985 és 1990 közt a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt, valamint alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Budapest és Debrecen díszpolgára, kétszer is megkapta a József Attila-díjat, '78-ban Kossuth-díjjal jutalmazták, 2003-ban elnyerte a Prima Primissimát, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának nagykeresztjét, az Európai Tudományos Akadémia tagjává választotta. Debrecenben könyvesboltot neveztek el róla. Ha lehet „szépen és stílusosan meghalni", ő így tette: 2007. november 19-én, 90 éves korában olvasás közben érte a halál.

Szabó István Az ajtó megfilmesítésére készül

Az angol nyelven készülő feldolgozás, az Utas és holdvilág után a Mephisto rendezője Szabó Magda regényét készül filmre vinni, amelynek forgatókönyvét Bereményi Gézával és Vészits Annával közösen írja. A 70 éves rendező Móricz Rokonokja után ismét honi terepen készül a megmérettetésre, magyar-német koprodukcióban. Az Ajtó titokzatos házvezetőnője, Emerenc és a második világháború előtti és utáni magyar társadalom korrajzát felvázoló film kemény, titkokkal és rejtélyekkel teli kérdéseket feszeget egy izgalmas történet keretében. A Variety című amerikai filmes szaklapban is megjelent hír szerint még nem tudni, hogy Szabó István ismét angol nyelven forgatja-e évek óta tervezett filmjét, ahogy a Sunshine-t, vagyis a Napfény ízét, s hogy magyar vagy nemzetközi szereplőgárdával valósítja-e meg elképzelését.