kissebb méretnagyobb méret   
2009-05-30 22:14

Szabó Magdát népszerűsíti Sophie Marceau

A 90 éves korában, 2007 novemberében elhunyt írónő nem csak hazánkban népszerű, az Abigél szerzője egyre több olvasót vonz, többek közt Franciaországban. Szabó István Az ajtó című regénye alapján készül filmet forgatni.

 


Sophie Marceau

A L'Express című francia hetilapban a héten megjelent egy interjú a franciák legkedveltebb, a nemzetközi „porondon" is elismert színésznőjével, akit a Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott új filmje, a Ne te retourne pas kapcsán kérdezett a magazin irodalmi kedvenceiről. „Két évvel ezelőtt fedeztem fel Szabó Magdát, és azóta minden könyvét elolvasom" - nyilatkozta a sztár, aki épp a harminchatodik filmjét fejezte be nemrég, s a Házibulival lopta be magát a közönség szívébe. Francia fordításban már korábban megjelent néhány Szabó Magda-regény, Az ajtóért 2003-ban meg is kapta a kizárólag női zsűritagok által évről-évre odaítélt Femina-díjat a legjobb idegen nyelvű regényként. Az eredetileg 1987-ben megjelent, 36 nyelvre lefordított művet Oscar-díjas rendezőnk, Szabó István tervezi vászonra vinni. Szabó Magda regényeit először a hetvenes években adták ki Frankhonban, most azonban ismét elővette a párizsi Viviane Hamy nevű kiadó, ahol sorra fognak megjelenni, ráadásul új fordításban. A Pilátus, a Katalin utca és Az őz után A pillanat és az Ókút című regényeit is publikálják, utóbbi kettőt Chantal Philippe fordításában.

Szabó Magdáról dióhéjban

 A Debrecenben született író, költő és műfordító, akit Magyarországon legtöbben az Abigél, és főként annak teleregény változata alapján ismernek, a Dóczy Leánynevelő Intézetben tanult és érettségizett latin-magyar szakos bölcsészként. Bár költőként indult, a regény felé vitte útja, s hamar az egyik legolvasottabb magyar szerzővé vált. Tanított egy ideig Hódmezővásárhelyen és a szülővárosában, majd „teljes munkaidős" íróvá vált. Regényeket és drámákat írt, a Freskó és Az őz című regényei által ismerte meg ország-világ. Nem csak az Abigél, sok más regénye is önéletrajzi fogantatású, úgymint az Régimódi történet, az Ókút vagy a Für Elise. A női sors az egyik legközpontibb témája a legtöbb művének. Kilenc évtizedet élt meg, és ez idő alatt az irodalmi munkásságán túl számos szerepet vállalt, többek közt 1985 és 1990 közt a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt, valamint alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Budapest és Debrecen díszpolgára, kétszer is megkapta a József Attila-díjat, '78-ban Kossuth-díjjal jutalmazták, 2003-ban elnyerte a Prima Primissimát, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának nagykeresztjét, az Európai Tudományos Akadémia tagjává választotta. Debrecenben könyvesboltot neveztek el róla. Ha lehet „szépen és stílusosan meghalni", ő így tette: 2007. november 19-én, 90 éves korában olvasás közben érte a halál.

Szabó István Az ajtó megfilmesítésére készül

 Az angol nyelven készülő feldolgozás, az Utas és holdvilág után a Mephisto rendezője Szabó Magda regényét készül filmre vinni, amelynek forgatókönyvét Bereményi Gézával és Vészits Annával közösen írja. A 70 éves rendező Móricz Rokonokja után ismét honi terepen készül a megmérettetésre, magyar-német koprodukcióban. Az Ajtó titokzatos házvezetőnője, Emerenc és a második világháború előtti és utáni magyar társadalom korrajzát felvázoló film kemény, titkokkal és rejtélyekkel teli kérdéseket feszeget egy izgalmas történet keretében. A Variety című amerikai filmes szaklapban is megjelent hír szerint még nem tudni, hogy Szabó István ismét angol nyelven forgatja-e évek óta tervezett filmjét, ahogy a Sunshine-t, vagyis a Napfény ízét, s hogy magyar vagy nemzetközi szereplőgárdával valósítja-e meg elképzelését.




Eddigi hozzászólások

Hozzászólok

Amennyiben szeretnél hozzászólni, registrálj és jelentkezz be oldalunkra!



Legyél te az első aki hozzászól!