FP24, 2009-11-18 09:37

Európai Antibiotikum Nap

1928 nyarán Alexander Fleming egy baktériumtörzs tenyésztésével foglalkozott az egyik londoni kórházban. Szabadságáról visszatérve látta, hogy az asztalon felejtett csészék tartalma idegen gombaspórákkal fertőződött. A gombatelep környékén a gombákból származó anyag elpusztította a baktériumokat. Ez volt az első antibiotikum, egy penészgomba terméke, a penicillin.

A Freepress 24-nek nyilatkozott dr. Bodnár Judit az ÁNTSZ intézetvezetője.

Megdöbbentő, hogy a tudomány egyik legfontosabb felfedezését, az életeket mentő penicillint a vakszerencsének köszönhetjük. A második világháborúban sok szövetséges katona köszönheti életét a Nobel-díjas skót orvos antibiotikumának.

Az emberek a kórokozókkal, a fertőzést okozó baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal meglehetősen gyakran találkoznak. Nagyon súlyos háborús sérüléseket sikerült először a penicillinnel és annak származékaival kezelni, sikeresen gyógyítani Fleming felfedezése óta. Ennek köszönhetően most már nagyon széles fegyvertár áll a gyógyító orvos rendelkezésére. Ugyanakkor ez a fegyvertár nem végtelen, hanem erősen korlátozott. Ezért nagyon fontos, hogy ezeket a gyógyszereket, amiket egyébként, ha baktérium ellen adjuk, antibiotikumnak nevezzük, ha más fertőzésekre, akkor antivirális vagy gombaellenes szereknek, nagyon megfontoltan alkalmazzuk.

Az antibiotikumok a baktériumokat elpusztítják vagy szaporodásukat gátolják. Ezért bakteriális fertőzések kezelésére vagy megelőzésére alkalmazzák.

A betegnek ha valamilyen fertőzéses tünete, láza, torokfájása van, amellyel leggyakrabban a háziorvosához fordul, akkor jó ha tisztában van vele, hogy ezek többségét vírusok okozzák, amelyek ellen a baktériumokra ható antibiotikumok nem hatékonyak.

Az orvos feladata a megfelelő antibiotikum kiválasztása, a dózis és a kezelés időtartamának meghatározása.

Ha a felírt gyógyszert naponta többször kell szedni, akkor ezt muszáj betartani, hiszen a gyógyszer akkor hatékony, ha felszívódva a gyulladás helyére megfelelő koncentrációban jut el. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a beteg az előírt adagban és az előírt gyakoriságban szedi.

Az indokolatlanul vagy helytelenül beszedett antibiotikum ártalmas lehet az emberi szervezetre.

A szervezetnek vannak nagyon hasznos saját, az úgynevezett normál flórához tartozó baktérium tagjai, amik az ilyen módon adott gyógyszerek hatására elpusztulnak, mellékhatások jelentkeznek: hasmenés, hüvelygombásodás és egyebek.

Az antibiotikumok helytelen használata miatt létre jövő rezisztens kórokozók ellen világszerte egyre nehezebb védekezni.

A 90-es évek végétől érezhetően az antibiotikumok fogyasztásának emelkedésével együtt emelkedett a baktériumoknak az antibiotikumokkal szembeni ellenálló-képessége, az úgynevezett rezisztencia, aminek következtében bizonyos antibiotikumok kezdik hatékonyságukat elveszíteni.

Az Európai Tanács 2001-ben ajánlást adott ki, amelyben a tagállamokat az antibiotikumok körültekintő alkalmazására kérte.

A rezisztensek csökkentésére több országban sikeres kampányt szerveztek.Ezek a sikeres kampányok voltak azok többek között, amelyek arra vezették az Európai Betegségmegelőzési Központot (ECDC)t, hogy kezdeményezze, hogy az Európai Unió illetékesei jelöljenek ki egy napot, ami felhívja a figyelmet az antibiotikumok körültekintő alkalmazására.

Tavaly óta november 18-án rendezik meg az Európai Antibiotikum Napot.

Az idén az ECDC, mint ennek a kezdeményezésnek a koordinátora és összefogója azt a célt tűzte ki, hogy a járóbeteg-ellátásban dolgozó szakemberek a figyelmét próbáljuk felhívni, mert az adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb antibiotikum-felhasználás az ő kezdeményezésükre történik.

Az Európai Antibiotikum Nap célja, hogy szakmai anyagokkal, képzésekkel felhívja a lakosság és az orvosok figyelmét az antibiotikumok tudatos és felelősségteljes használatára az Unió minden tagállamában.