kissebb méretnagyobb méret   
Sós Éva, 2009-12-02 21:08

Mit tegyünk a dugófrász ellen?

.

 


A modern nagyvárosok már jó ideje nem léteznek állandósult forgalmi dugók nélkül. A jelenség mindenkit zavar, függetlenül attól, hogy közlekedik-e autóval vagy sem. Nemcsak a késésekről van szó, amit egy dugó okoz, hanem arról a rengeteg káros anyagról is, aminek csak a töredéke kerülne a levegőbe, ha a járművek normál sebességgel haladhatnának.

A közlekedési rendszereink körülbelül 15-20 éve telített állapotba kerültek, ami azt jelenti, hogy a dugók már állandósulnak. Áttörést úgy érhetünk el, ha a közlekedési hálózat fejlesztésével párhuzamosan javítjuk annak kihasználtságát, valamint, ha csökkentjük az igényeket. Utóbbira az eddig legjobban bevált módszer a tömegközlekedés vonzóbbá tétele, ami jelentheti annak fejlesztését, vagy az autózás jelentősebb megadóztatását is. Meg kell még említeni az adminisztratív korlátozást is, amikor például hétköznapokon bizonyos területekre csak a páros vagy a páratlan rendszámú autók hajthatnak be. Ez azonban sokak szerint szabadságjogokat sért.

Cikkünkben most a tömegközlekedéssel nem foglalkozunk, sokkal inkább azokkal az intelligens forgalomirányítási rendszerekkel, amelyek csökkentik a dugók kialakulásának az esélyét, így javítva a meglévő infrastruktúra kihasználtságát.

Tipikus helyzetek

Vegyük át a tipikus dugót okozó helyzeteket, abból a szempontból, hogy hogyan oldhatja meg azokat egy intelligens forgalomirányító rendszer!

A már kialakult ad hoc dugókat egyetlen módon oldhatjuk fel: tereléssel. Amennyiben a forgalom szereplőit értesítjük a torlódásról, és alternatív útvonalakra tereljük őket, perceken belül normalizálódhat a helyzet, és rövid távon meg is szüntethetjük a terelést.A forgalomirányítás azonban meg is előzheti a dugók kialakulását, például azzal, hogy megfelelő követési távolság és sebesség megválasztását kényszeríti ki.

Lámpatrükkök

A lámpás kereszteződések áteresztő képességén is sokat javíthat a környezeti helyzethez alkalmazkodó szabályozás. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mennyit gyorsíthat a forgalmon, ha a nagyobb forgalmú út hosszabb ideig kap zöldet, mint a kisebb forgalmú. Amikor egy lámpa zöldre vált, jó néhány másodperc telik el, míg az első autó elindul. Ha egy tíz másodperces zöldből három ezzel telik el, akkor a zöld idejének 30 százaléka esik ki. Ha fele olyan gyakran van zöld, de húsz másodpercig, akkor csak 15 százalék esik ki. Dugóban tehát célszerű ritkább, de hosszabb zöld jelzéseket adni, hogy az elindulásból adódó késlekedés minél kevesebb időt vegyen el.

A szakemberek szerint az intelligens irányítás javíthat csak a szorult helyzeten, De ehhez számos műszaki problémát kellett és kell még megoldani. Az első az információ megszerzése. Hogyan ismeri fel egy gép például, hogy dugó van? Csak egy intelligens képelemző rendszer képes arra, hogy pusztán kamerák képe alapján megállapítsa a forgalom tulajdonságait. Ehhez azonban nagy teljesítményű számítógépre lenne szükség minden lámpás kereszteződésben. Ezt elvben meg lehetne takarítani, ha sikerülne olyan egyszerű mennyiségek mérése alapján következtetéseket levonni.

Félrevezető adatok

Ez azonban szintén problémás. Hiába számoljuk például a kereszteződésen percenként áthaladó autók számát, mert ez a nappali dugóban és a hétvégi ritka forgalomban is alacsony szám lesz. Mérhetjük a kipufogógáz koncentrációját, ami ha magas, akkor dugó van, de ezt az értéket már egy közepes szél is meghamisíthatja. Érzékelhetjük a várakozó sor hosszát az utakba épített mágneses érzékelőkkel, amihez viszont fel kell bontanunk a burkolatot.

Visszajutunk tehát oda, hogy mégiscsak intelligens szoftverekre és nagy teljesítményű számítógépekre van szükség, amely egyetlen kamera képéből is képes következtetéseket levonni. Ez a teljesítmény manapság kezd elérhetővé válni megfizethető áron, így elterjedésüknek hamarosan mi magunk is szemtanúi lehetünk.

Okos hálózatok

A következő lépés, hogy ezeket a rendszereket hálózatba kapcsolják. Könnyű belátni ugyanis, hogy az egymással szinkronizált jelzőlámpák rendszerében nem célszerű úgy módosítani az egyik programját, hogy a másik erről semmit nem tud. Annak az előnye is kézzel fogható, ha a rendszer az egész város forgalmát ismeri, és például egy több kilométerre lévő torlódás miatt még időben képes másfelé terelni a forgalmat. A hálózat építésének alapvető kérdése, hogy központosított hálózatot képzelünk el vagy egy az internethez hasonló elosztott hálózatot. Mindkettőnek megvan a maga előnye. A központosított rendszer lehetővé teszi, hogy minden számítás egy vezérlőben történjen, vagyis kint a helyszínen nincs is másra szükség, mint egyszerű kamerákra, ami mindenképp gazdaságos megoldásnak tűnik, és jól kiegészíthető egy vezérlőteremben dolgozó emberi intelligenciával.

Kísérleteznek azonban olyan önszervező hálózatokkal is, amelyekben minden kamerában megtalálható valamiféle intelligencia. A hálózatra kapcsolódó megfigyelő-berendezések megosztják egymással az információikat, és az előre beprogramozott játékelméleti stratégiák alapján mindig jó döntéseket hoznak. A rendszer elsőre drágának és átláthatatlannak tűnik, ugyanakkor meg van az az előnye, hogy a járművekben lévő intelligens rendszerek is belekapcsolódhatnak. Ha egy autó belép a városba, bejelentkezik a hálózatba, és megosztja a helyzetét és a sebességét másokkal. Így a környéken lévő összes autó és lámpa paramétere tökéletesen ismert minden szereplő számára, akik ugyanazon stratégia szerint, központi irányítás nélkül is jól elboldogulnak.

Gondolkodó autók

Ehhez természetesen arra van szükség, hogy maguk az autók tartalmazzanak intelligens vezetést segítő vagy akár pótló rendszereket. Ma már ez sem tűnik azonban elérhetetlennek. Nem egy prémium kategóriás autó képes ma már elvezetni magát több száz kilométeren keresztül egy autópályán, úgy hogy közben akár előzéseket is végrehajtson. Egyre elterjedtebbek a helyzetmeghatározó navigációs eszközök is (GPS), amelyek szintén fontos rendszerei lesznek a jövő intelligens autóinak.

De egyelőre ez még utópiának hat. Az intelligens közlekedésirányító rendszerek első generációja a forgalomban közlekedők elektronikus táblákkal való tájékoztatására, és a lámpák programjának a helyzethez igazítására lesznek képesek központi mesterséges intelligenciával, de emberi felügyelettel. És már ez az első generáció is segíthet nekünk abban, hogy a reggeli dugókban könnyebben haladhassunk, vagy hogy egy baleset miatt ne üljünk órákat a dugóban.



Eddigi hozzászólások

Hozzászólok

Amennyiben szeretnél hozzászólni, registrálj és jelentkezz be oldalunkra!



Legyél te az első aki hozzászól!