2011-06-08 09:53

Divatcikk vagy védelmi eszköz?

Dr. Bana Ildikó szemész szakorvos válaszolt a Freepress24 kérdéseire:

A probléma az, hogy az utóbbi évtizedben az ózonréteg mennyisége csökken, ezáltal sajnos több káros ultraibolya (UV) sugárzás jut a Föld felszínére. A szem szövetei ezeket elnyelik, elsősorban a szaruhártyánk és szemlencsénk.

A napból érkező sugárzás egy része látható, másik része, az ún. ultraibolya sugárzás láthatatlan. A látható fény nem károsít, ám kellemetlen lehet a szemnek, így sötétebb lencsével védekezünk ellene. Csakhogy a napszemüvegek színe önmagában nem véd a káros, UV sugarak ellen. Sőt, az UV szűrő nélküli, túl sötét lencse kifejezetten károsabb lehet, mintha semmit sem hordanánk.

Az UV fény hullámhossz-tartománya 190-től 400 nanométerig terjed. A vizsgálat során azt figyelik, hogy az egyes napszemüvegek ebben a tartományban átengednek-e fényt. Már a legcsekélyebb átszűrődés is azt jelenti, hogy a lencse nem védi megfelelően szemünket.

Sok esetben nem a napszemüveg árától függ a káros sugárzást elnyelő képessége. A legolcsóbb napszemüvegek is lehetnek megfelelők. A magyarországi laboratóriumokban megvizsgált lencsék csaknem mindegyike megfelelő UV védelemmel rendelkezik. Amire figyelnünk kell az, hogy a felületükön színezett lencséken megfolyások lehetnek, amelyek torzítják a látványt, és kifárasztják a szemet, ettől akár a fejünk is megfájdulhat.

A megfelelő napszemüveg viselete nem csupán divathóbort, hanem egyre inkább kötelező védelmi eszköz.

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol erősebb a napsugárzás, illetve vékonyabb az ózonréteg, az arra hajlamosaknál évtizedekkel korábban kialakul az időskori szürke hályog.

Néhány érdekesség a napszemüveg múltjából

Állítólag már Néró, az ókori Róma császára csiszolt smargdon keresztül figyelte az erős napfényben a gladiátorok küzdelmét.

Az eszkimók csontból faragott szemüvegszerű tárgy vékony résén keresztül nézve védték szemüket a hó és jég által visszavert napsugaraktól.

A XII. századi Kínában csiszolt füstkvarc lencséket használtak napszemüveg gyanánt.

A szemüveget korábban vastag bőrszíjjal erősítették a fejhez, kalapra vagy más fejfedőre rögzítették. A száras szemüveg csak a 18. században vált általánossá.

A második világháborúban az amerikai légierő, az US Air Force rendelt napvédő eszközöket a pilótái számára, akiknek a szeme igen erős UV-sugárzásnak volt kitéve.

Az 50-es évek amerikai ifjúságának elsőszámú ideálja, James Dean vette fel elsőként a filmvásznon, ezzel a napszemüveg a hódítás kelléke lett.

Emlékezetes John Lennon olcsó, kerek formájú napszemüvege, amely a hippikorszak és a pop jelképévé vált.