kissebb méretnagyobb méret   
2012-04-19 07:37

Tények a Parkinson-kórról

A világban április a Parkinson-kór hónapja is. Az egyre inkább karbantartható betegségről érdemes többet tudni, mivel a kor előrehaladtával egyre több embert érinthet.

 


Becslések szerint a világon több mint 6 millió ember szenved Parkinson-kórban. Ez körülbelül a 60 év feletti népesség 1 százalékának, és a 70 felettiek 2 százalékának felel meg. A betegséget általában hatvanéves életkor környékén diagnosztizálják, de előfordul 30-40 éves embereknél is.

Mi a Parkinson-kór?

A Parkinson-kór az agy betegsége, amely gyakran befolyásolja a beteg mozgásszerveit és beszédét is. A legfontosabb összetevők az izommerevség, reszketés, a mozgás lelassulása, ami teljes mozgásképtelenséghez is vezethet. Járhat a nyelvi készségek romlásával és felfogásbeli problémákkal is.

A betegség már elég régóta ismert, 1817-ben írta le először James Parkinson, bár a kór sok ezer éve létezik, tüneteit más forrásokból is ismerjük. Már Kr.e. 5000-ben az Ayurveda, az ősi indiai orvoslás rendszere említi a tüneteit és lehetséges terápiáját, valamint az első kínai orvosi szöveg, a Nej-Csing 2500 évvel ezelőtt megemlíti.

A hosszú történet ellenére a Parkinson-kór pontos okát a mai napig nem ismerjük. Vannak elméletek, amelyek a környezet által aktivált genetikus okokat gyanítanak. 2011 februárjában a korábban megismert hat, a betegséggel feltehetőleg kapcsolatban levő gén mellé újabb ötöt fedeztek fel. Mindazonáltal a genetikai és a környezeti okok viszonya nagyon bonyolult, és további tanulmányozást igényel.

A szakemberek szerint a tünetek az agy csökkent dopamin-termelésével függnek össze. (A dopamin az adrenalinnal rokonságban levő ingerületátvivő anyag, amely fontos szerepet játszik a mozgásban, az érzelmi válaszokban, valamint a fájdalom- és örömérzetben.) Amikor az agynak ezt az anyagot termelő sejtjei elpusztulnak, megjelennek a Parkinson-kór tünetei.

Tünetek és diagnózis

A Parkinson-kór rendszerint enyhe tünetekkel kezdődik, aztán egyénenként változó sebességgel fejlődik ki. A tipikus tünetek között megtaláljuk a remegést vagy reszketést, a mozgás lassulását, izommerevséget és az egyensúlyproblémákat, bár ezek minden betegben különböző mértékben jelennek meg.

Ezeken a tüneteken túl jelezheti a betegséget a kimerültség, beszédproblémák, nyelési vagy rágási problémák, alvászavarok, depresszió és érzelmi hullámzások, felfogásbeli problémák.

Felmerülhetnek még a vizeléssel kapcsolatos problémák, bőrirritációk is, az arcon az érzelmek kifejeződése csökkenhet, és a nagyon halk beszéd is jelezheti a betegséget.

A diagnózis nem mindig egyszerű, mivel nincsenek olyan vizsgálatok, amik egyértelműen kimutatnák a kór jelenlétét. Általában a diagnózis során kizárják a tüneteknek megfelelő többi betegséget, és a kórtörténet, valamint a neurológiai vizsgálat alapján döntik el, hogy valóban Parkinson-kórról van-e szó. Néhány esetben csak a kezelés megkezdése, és a tünetek ennek hatására történő enyhülése alapján lehet felállítani a pontos diagnózist.

A betegség kifejlődése és lefolyása betegenként igen változó lehet. Némelyek csak kisebb mozgásproblémákat tapasztalnak, míg mások súlyosan mozgássérültekké válhatnak.

A kezelés

Sajnos a betegségre gyógymód még nem létezik, ezért a kezelés a tünetek enyhítésére irányul. Mivel ezek változnak, a megfelelő kezelés meghatározása nem egyszerű, és több szakorvos együttműködését igényli.

A gyógyszeres kezelés az első, ennek legfontosabb eszköze a levadopa vagy más néven l-dopa nevű hatóanyag. Ebből az anyagból az agyban dopamin keletkezik, és gyakran érezhetően enyhíti a betegség tüneteit. Mindazonáltal az idő múlásával hatékonysága csökken és egyre nagyobb adagokra van szükség. A gyógyszer maga önkéntelen mozgásokat okoz, és néhány betegben akár hallucinációkat is. A Parkinson-kór kezelésében használt egyéb gyógyszerek segítik az l-dopa felszívódását, vagy csökkentik az izomremegést. Sajnos mindegyiknek súlyos mellékhatásai lehetnek. A közelmúltban az orvosok egy fehérvérűség kezelésére használt szerről találták úgy, hogy kezelhető vele a Parkinson-kór is, de a kutatások még csak kezdeti fázisban vannak.

A gyógyszereken kívül az egészséges táplálkozás, a rendszeres testgyakorlás, a stresszmentes életmód is szerepet játszik a kezelésben. Fizioterápia és logopédiai gyakorlatok szintén hasznosak lehetnek. Különösen súlyos esetekben agyműtét is szóba jöhet, hogy megállítsák a betegség továbbfejlődését.

Mi várható a jövőben?

A kutatók igyekeznek jobban megérteni a Parkinson-kór okait. Számos kutatás foglalkozik a genetikai okokkal, bizonyos toxinokkal és gyulladásokkal, amelyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Más kutatások új kezelési módokat, beleértve a génterápiát és az őssejtek felhasználását, fejlesztenek ki.

Még nagyon sok kutató munkára van szükség, miközben más betegségek kutatásakor történő felfedezések előre vihetik ennek a betegségnek a kutatását is.



Eddigi hozzászólások

Hozzászólok

Amennyiben szeretnél hozzászólni, registrálj és jelentkezz be oldalunkra!



Legyél te az első aki hozzászól!